"Sokan csak átsuhannak ezen az ősi településen anélkül, hogy rápillantanának, netán megállnának megnézni e barátságos hely nevezetességeit. Pedig higgyék el érdemes!"

Néhány méterre az úttól látható a falu legismertebb műemléke a vízimalom. Erről már 1211-ben említést tesznek, a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor. Azóta is folyamatosan üzemel, még a török időkben sem rombolták le. Értékes ipartörténeti emlék, melyet csoportos és egyéni kirándulók ezrei látogatnak évente. Felülcsapós, fából készült kerekét a Pécsely-patak lezúduló vize forgatja. A malmot az évszázadok folyamán többször átépítették, jelenlegi formáját az 1800-as években kapta. Manapság Wöller István malomkutató üzemelteti, idegenforgalmi látványosság. Május elejétől október végéig látogatható, naponta 10-18 óra között, hétfőn szünnapos.

A malom fölötti dombon a temetőben van a falu középkori temploma, amely a XIII. században épült román stílusban és Szent Imrét tisztelte patrónusának. A malom kertjének déli mezsgyéjén, az 1700-as évek végén épült, a kétlyukú barokkos ihletésű boltíves kétnyílású kőhíd, középpillérének szoborfülkéjében Nepomuki Szent János szobra látható, melyet valószínűleg a molnár céh állíttatott kegyeletből. A község központjában áll a katolikus templom, a tihanyi apátság építtette későbarokk stílusban 1778 és 1783 között.

Örvényes közelében a régészek római- és avarkori leletekre bukkantak az ötvenes években. A középkorban a tihanyi apátsági birtokokhoz tartozó községben virágzó élet volt, gazdálkodók és mesteremberek lakták. A török időkben elpusztult a falu, 1593-ban elnéptelenedett. Azonban írásos emlékek bizonyítják, hogy a malom akkor is üzemelt: "...azon örvényesi pusztán van egy malom, egy kerekő... a malomtul kell fizetni a töröknek esztendőnként három forintot. "A falu újratelepítése 1733-ban kezdődött, ekkor Grassó apát német telepeseket hozott Rhein-Pfalz-ból. Ők már a domboldalra, a későbbi újtemplom köré építették házaikat. A falu mai képe akkortól alakult ki. Az újjáépítők tiszteletére a millennium alkalmából megalkotott falucímerben Rhein-Pfalz címerrészlete is látható.

A községnek mindössze 165 állandó lakója van, akik elsősorban szőlészettel-borászattal, valamint szobakiadással foglalkoznak. A falut ölelő lankákon az őshonos balatoni fajtákat termesztik: olaszrizlin get és rizlingszilvánit ( a fehér borok alapanyagait). Feldolgozásuk, érlelésük az ősi receptek szerint, a hegyen lévő régi családi pincékben történik. Jelentős mennyiségű termés a Balaton-felvidéki borokra jellemző, ám mégis jellegzetesen örvényesi: zamatos és tüzes. A jó bor, na meg a szép vidék csalogatják a vendégeket. Évente mintegy 3000 vendégéjszakát töltenek a nyaralók a községben.

Örvényest körülöleli a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelybe kellemes túrákat lehet tenni: például a Pécsely-patak völgyébe, északra, a régi bánya feletti őstölgyesbe, vagy a három kilométerre lévő Zádorvár romjaihoz. Szép fekvésű és csendes az örvényesi strand is, ahova nem kell belépődíjat fizetniük a látogatóknak!